Az athéni demokrácia és jelentősége a mai világban |
Published in Hungary 
- Political debates and analysis - 1 - 24 Jan 24 00:07
Sokaknak úgy hangozhat elsÅ‘re, hogy az athéni demokrácia és a mai modern demokrácia alapjaiban véve ugyanaz. Fontosnak tartom leszögezni ugyanakkor, hogy a kettÅ‘ teljesen más jelentéssel, működési alapokkal és elvekkel bÃr és korán sem szabad Å‘ket összehasonlÃtani. Azonban más kérdés, hogy milyen párhuzamok vannak közöttük, illetve milyen alapokat emelt át a korai verzióból a mai demokrácia.
A demokrácia a görög démosz, mint nép és kratosz (krácia),mint uralom szavakból tevődik össze. Szóval az ókori demokrácia szó népuralmat jelent, első nagy lépése Drakón és Szolón nevéhez köthető. Talán abban a formában mondható nagy lépésnek, hogy nem születésen alapuló politikai jogokat vezettek be és bár „a drákói szigor†ebből a korból származik, mégis a nép
jóléte volt az első.
Érdekes tény, hogy a lopást mindenféle szinten halállal büntették (gyümölcstÅ‘l a ló ellopásáig mindent), mÃg az emberölést „büntethették†halállal, azaz akkoriban, talán részben a politikai jogok vagyonhoz kötése miatt egy lopás, azaz vagyon elvétele nagyobb bűn volt, mint egy gyilkosság.
Drakón és Szolón uralkodása után nagyjából negyven évig türannosz uralkodott Athénban, melyet nemsokára rá az akkori demokrácia fénykora követett.
Kleiszthenész a népgyűlést tette meg legnagyobb hatalmi szervnek, illetve területi alapú választási rendszert vezetett be. Konkrétan három részre osztotta a polisz területét: a városra, a tengerparti területre, illetve a belsÅ‘ területre, majd ezeket további 10 kisebb választó területekre bontotta. Ãgy kialakult 30 szavazó terület, azonban ez Ãgy nem biztosÃtotta volna a helyi békét. Erre azt találta ki, hogy a 3 nagy zóna egy-egy területét (1 tengerparti, 1 városi és egy belsÅ‘ terület), amik nem szomszédosak egymással phülékbe osztotta, amik 50-50 fÅ‘t küldhettek a buléba. Ez nagyjából a mai magyar Országgyűlésnek feleltethetÅ‘ meg (bár működése és célja más). Másik nagy fejlesztése Kleiszthenésznek a cserépszavazás volt.
Åt követte Periklész, talán leghÃresebb athéni vezéralakzat, és talán a mai politikusok egyik kedvenc „innovátora†ugyanis Å‘
vezette be a napidÃjat a nép azon tagjainak, akik a politikában részt vettek. Erre az volt az indok, hogy a szegény paraszt aki egész nap a földeket művelte, a búzát Å‘rölte vagy a kenyeret sütötte nem tudta bevállalni a politizálást, mivel ha Ãgy tett volna, akkor a napi betevÅ‘je lett volna kockáztatva, Ãgy egy bizonyos bért kapott azért ha részt vett a népgyűlésen. Ez felvirágoztatta a demokráciát, hiszen ösztönözte a politikai életben való aktÃv részvételt. Ekkor kezdÅ‘dött a fénykor....
Most hogy az athéni demokrácia nagy vonalakban bemutatásra került, jöhet a számunkra fontos kérdés: vajon milyen hatással van a mai társadalomra?
Akkor a „népuralomnakâ€azt nevezték amikor a nép nagyjából ötöde, azaz 20%-a rendelkezett beleszólással a politikába (sem a nÅ‘k, sem a gyerekek, sem a rabszolgák nem rendelkeztek ilyennel), ma ezt próbálják a 100% felé eltolni, szóval aki betölti a 18 életévét automatikusan választó polgár lesz. A mai világban
természetesen vannak „jobb†és „rosszabb†demokráciák is, ahogy Athénban is volt jobb és rosszabb időszaka, de ha azt nézzük, hogy a modern demokrácia amolyan „jogutódnak†mondható az athéni után sok párhuzamot húzhatunk:
-         Az uralkodói vagy vezetői kör nem egy főre korlátozódik, hanem a nép is bevonásra kerül
-         Törvényhozás és igazságszolgáltatás is gyűlésekkel, tanácsokkal, bizottságokkal történik
-         kvázi név nélküli szavazás biztosÃtása
-         területi alapú választások bevezetése
-         politikusok pénzt kaptak a nép szolgálatáért
Â
Mit gondoltok, milyen egyéb párhuzamok vannak az akkori és a mai társadalmi berendezkedés között?
Â
Support
Turul HarcosstinerelhichkoDirty Harry
Comments (1)
24 Jan 24 10:05
stinermegvan a véleményem...megtartom magamnak...
Facebook
Instagram
Discord
Reddit