Under Construction

Jaca Newspaper from Hungary |

Log in Register

Megéri-e külföldön termelni? |

Published in Hungary - Financial analysis - 6 - 30 Mar 18 16:57

Sziasztok. A cikkben azt szeretném bebizonyítani, hogy mindenki jól jár azzal, ha az itthoni termelés helyett egy teljes bónuszkészlettel rendelkező országot választ.

Kezdjük a nyersanyagokkal. Táblázatos formában mutatnám be:
http://kephost.com/images/2018/03/31/nyersi.jpg
Elemezzük a Q3 búzafarmot. Külföldön 90 egységgel többet tudsz termelni, de 5 cc-vel többet kell fizetned. Ahhoz, hogy megérje, a többlettermelésnek vissza kell hoznia a magasabb adót. Ha 0,056 forintos áron viszed a terméket a piacra, akkor pont a pénzednél vagy. Ha ennél drágábban, akkor már nyersz is az üzleten. A másik két nyersanyagnál az eladási ár még olcsóbb lehet, hiszen azokból a típusokból itthon kevesebb bónusszal rendelkezünk. Q3 nyersanyaggyárral számoltam, ha ennél magasabb szintűvel termelsz, akkor még olcsóbban tudsz eladni (pl. Q5 búzagyár esetén 180 egységnyi többlet, itt már elég a 0,028 forintos eladási ár is).

Menjünk a késztermékekre. 3 példán keresztül mutatnám be, miért is ajánlott a külföldi termelés:

1. Egy Q1 fegyvergyár itthon 12 fegyvert állít elő, 108 nyersanyag felhasználásával. Piacról vett nyersanyag esetén az előállítás költsége 7,56 forint, az adóval együtt 8,56 forint. Egy terméket így minimum 0,72 forintért kell eladnunk ahhoz, hogy visszajöjjön a pénzünk.
Ha fullbónuszos országban termelünk, akkor 20 fegyvert állítunk elő ugyanezzel a céggel, 180 nyersanyagból (12,6 forint) és 6 cc befizetésével. Nullára akkor jövünk ki, ha egy fegyvert 0,93 forintért tudunk eladni.
Hol van ebben a nyereség? Számoljunk 1,5 forintos eladási árral, ennyiért még külföldről is ráharapnak. Itthoni termelés esetén így 9,36; külföldi termeléssel pedig 18,6 forintot nyerünk. A magasabb szintű fegyvergyáraknál a különbözet is sokkal több, semmi kétség tehát, hogy kint kell velük termelni!

2. Egy Q1 pékség itthon 140 kenyeret állít elő, ugyanennyi búza felhasználásával. Ha a nyersanyagot a piacról vesszük meg, akkor az adó beszámításával legalább 0,05 forintos áron kell adnunk a kenyér darabját ahhoz, hogy ne veszítsünk az üzleten.
Ha teljes bónusz mellett termelünk külföldön, akkor 200 kenyeret sütünk ki 200 egységnyi nyersanyag (8 forint) felhasználásával. A cégadót beleszámolva 0,07-es áron kell adnunk a kenyeret ahhoz, hogy a pénzünknél legyünk.
A kenyeret adjuk el nettó 0,1 forintos áron. Itthoni termelés esetén 7 forint, míg külföldinél 14 forint a nyereség. Persze az áru ennél drágábban is eladható, főleg hétvégén. Minél drágábban adsz túl rajta, annál többet nyersz a külföldi termeléssel!

3. Egy Q1 házgyár itthon 0,11 házat állít elő egy napon. Ehhez 264 téglát használ fel, ami 18,5 forintba kerül. A teljes házhoz 2400 nyersanyagra (168 forint) és 9,1 forint adó befizetésére van szüksége. Tehát ha 180 forintért adja el a házat, akkor már nyer valamit az üzleten.
Ha a termelést külföldön végzi, akkor a változatlan nyersanyagköltség mellett napi 0,22 házat készít el. A teljes ház elkészítéséhez 27 cc adót kell befizetnie, egy ház előállítási költsége tehát nagyjából 200 forint. A háziparban még inkább érdemes külföldön termelni, hiszen a duplázott termelés miatt a cégadó összességében csak a háromszorosa az itthoninak!
Elég, ha a házat 250 forintért adja el, már 30 forint bevétellel többet könyvelhet el külföldi termeléssel, mintha itthon épített volna, hiszen kint feleannyi idő alatt elkészül egy ház! Ez az ipar az egyetlen, amiből nincs bónuszunk, érdemes tehát felgyorsítani a termelését és legalább az itthoni igényeket ellátni a rövidebb idő alatt elkészült épületekkel.

Célországnak Brazíliát javaslom, mert miénkkel megegyező árfolyamon (0,005) működő fullbónuszos ország, széles monetáris ollóval. Utóbbinak azért van jelentősége, mert ha az adóhoz szükséges valutát úgy szerzed meg, hogy aranyat teszel ki 210 cc-s árfolyamon a piacra, akkor máris 5%-ot faragtál a költségeken.

Konklúzió: Jelenleg minden céggel nyereségesebb külföldön termelni, mint itthon!

Páran most biztosan azt gondolják, hogy ez mellékes, hiszen az a hazafias, ha itthon termelnek és a megtermelt adóval az országot segítik. Téves elgondolás! Elég ránézni a piacunkra. A legtöbb termékből hiány van, vagy ésszerűtlenül magas áron lehet csak hozzájuk jutni. Ha valaki külföldön termel, akkor közelebb jut a saját ellátásához, illetve több feleslege lesz, amit a piacra tud vinni. Ez több eladást jelent, ami az adóbevételeket növeli. A kínálatával azokat is segíti, akik az adott termékből nem termelnek (eleget), ezáltal nekik nem kell külfölditől vásárolni. A megnövekedett termeléshez több nyersanyagra van szükség (annak, aki eddig nem volt önellátó belőle), ha ezt itthon veszik meg a játékosok és külföldön dolgozzák fel, azzal megint csak nyer mindenki. Külföldi termeléssel magasabb a nyereség, ebből adódóan a jobb cégekkel rendelkezők magasabb fizetéseket tudnak biztosítani, ami a munkás adó lévén szintén növeli a bevételeket.

A miénkhez hasonló kis közösségekben nem lehet opció az itthoni cégezés, mert a lemaradásunkat segíti elő. Az org használata/fejlesztése és a külföldi termelés az, ami gazdasági téren képes versenyben tartani minket.

Jaca

Support

HuMaVitavi29

Comments (6)

30 Mar 18 21:37
Tongyo

egy a baj, itton nem fogy a piacrol a kenyer

30 Mar 18 22:07
Jaca

Dehogynem. Többször is előfordult már, hogy venni akartam hétvégén, de egy darab sem volt 20 forint alatt. Amúgy az energia a feketepiacon is könnyen eladható.

31 Mar 18 00:30
Safed

Nekem is mar vagy ket hete all a piacon a kenyerem.. De osszesegeben mar jobban megeri valoban kulfoldon termelni legalabb a hazat.

31 Mar 18 00:34
Tongyo

|A kenyeret adjuk el nettó 1 forintos áron| ugyan azt a jatekot jatszuk? 0.29be sem megy el a q2es

31 Mar 18 11:56
Jaca

Tongyo: Csekkold le, hogy nálunk mennyiért van most a piacon.

31 Mar 18 12:08
Jaca

Lehet elnéztem egy tizedesjegyet. Mindegy, a lényeg érthető :D